10c Elektrosztatika TZ

Elmélet

- elektrosztatikus alapjelenségek

- Coulomb-tv

- elektromos megosztás VS elektromos polarizáció
- az elektromos mező, térerősség
- elektromos térerősség és tulajdonságai
- különböző töltéselrendezések elektrosztatikus tere
- munkavégzés homogén elektrosztatikus térben (elektrosztatikus tér munkája, feszültség, potenciál, potenciális energia)
- vezetők (fémek) elektrosztatikus térben (elektrosztatikus térbe tett fémek töltéselrendezése, elektromos megosztás, árnyékolás, Faraday-kalitka, csúcshatás)
- példa a Faraday-kalitka, csúcshatás felhasználására

Számolási feladatok

- ponttöltés és egyszerű töltéselrendezések tere (térerősség, adott pontba helyezett töltésre ható erő kiszámítása)
- munkavégzés homogén elektrosztatikus térben (elektrosztatikus tér munkája, feszültség, potenciál)
- munkavégzés ponttöltés terében (munka, feszültség, potenciál)

Erre ránézhetnek:
https://www.youtube.com/watch?v=TFlVWf8JX4A
https://www.youtube.com/watch?v=mdulzEfQXDE

7b gyakorlás

Kedves 7b-sek!

Az alábbi kahoot-okkal lehet otthon gyakorolni!

Előző dolgozat A csoport:
https://kahoot.it/challenge/0333971

Előző dolgozat B csoport:
https://kahoot.it/challenge/0205889

További gyakorlásra:
https://kahoot.it/challenge/0925760

Néhány tanács:

• Látom, hogy milyen neveket írnak be a játék során, tehát: óvatosan!
• Figyeljenek a mértékegységekre a feladatokban. Például gyorsulásnál akkor fogják a helyes "m/s2" mértékegységben megkapni a végeredményt, ha a sebesség megváltozását "m/s"-ban adják meg és nem "km/h"-ban.
• Egy óra az 60 perc és nem 100 perc. :) Néhányaknak volt ilyen hibája is.
• Megtett utat három féleképpen tanultunk számolni:


1. s = v*t , HA egyenletes mozgásról van szó, azaz a sebesség állandó
2.  (négyzetes úttörvény), HA egyenletesen gyorsuló mozgásról van szó és a test álló helyzetből indul
3. sebesség-idő görbe alatti területtel, MINDIG működik

(Bocsánat a béna szerkesztésért, ennyit enged a blogger.)

11c Elektrosztatika ismétlés

Készítsék maguk elé a tavalyi füzetüket, esetleg Mr. Google-t és játszanak egy kicsit:

https://kahoot.it/challenge/0313009

AZ ÚJ LINK:
https://kahoot.it/challenge/0156168

Ez csütörtökön reggel 8-kor zár le.

Kérem saját névvel játszanak!

11a Hullámtan Dolgozat

Ebből most főleg elmélet és jelenségmagyarázatok lesznek, de abból jó sok.

Google dokumentumhoz kattints ide!

Elmélet

• Mit nevezünk longitudinális és transzverzális hullámnak? (rajzzal, benne a fogalmak elnevezése)
• Rajzolj le egy transzverzális hullámot! Nevezd meg és rajzold be a hullámok legfontosabb jellemzőit! (pl.: hullámhossz, periódusidő, hullámhegy, hullámvölgy, terjedési sebesség...)
• Mit nevezünk a hullám fázis/vagy terjedési sebességnek?
• Hogyan tudjuk kiszámolni a hullám terjedési sebességét?
• Mit nevezünk hullámfrontnak?
• Mit nevezünk körhullámnak/egyeneshullámnak/gömbhullámnak/síkhullámnak? (példával)
• Hogyan tudjuk csoportosítani a hullámokat a terjedő zavar típusa szerint? (legalább 3 példa)
• Hogyan tudjuk csoportosítani a hullámokat a terjedés dimenziója szerint? (példák is)
• Két közeg közül melyiket nevezzük hullámtanilag sűrűbb közegnek?
• Mit tudunk a beesési és visszaverődési szög kapcsolatáról?
• Mit tudunk a beesési és törési szög kapcsolatáról?
• Rajzold le egy hullámtörést nem merőleges beesés esetén és írd be a tanult fogalmakat!
• Mit nevezünk teljes visszaverődésnek? Mik a feltételei?
• Hogyan verődik vissza gumiszálon indított lökéshullám hullámtanilag sűrűbb közegből avagy rögzített (fix) végről? (rajz)    
• Hogyan verődik vissza gumiszálon indított lökéshullám hullámtanilag ritkább közegből avagy szabad végről? (rajz)
• Írja fel a Snellius-Descartes-féle törési törvényt! Adja meg a törvényben szereplő mennyiségek elnevezését is!
• Hogyan jön létre a cunami?
• Magyarázza meg a Snellius-Descartes-féle törési törvényt!
• Merre törik a hullámsugár ritkább közegből sűrűbb közegbe érkezve?
• Merre törik a hullámsugár sűrűbb közegből ritkább közegbe érkezve?
• Milyen négy, hullámokra jellemző tulajdonságoz azonosítottunk?
• Hogyan működik az optikai szál?
• Mit nevezünk interferenciának? (konstruktív/destruktív)
• Mit nevezünk elhajlásnak? Mikor jön létre?
• Egy gumiszálon egymással szemben azonos fázisú lökéshullám halad. Mit történik? (rajzzal)
• Egy gumiszálon egymással szemben ellentétes fázisú lökéshullám halad. Mit történik? (rajzzal)
• Hogy működik az aktív zajszűrős fülhallgató?

Számolás

• Hullámokkal kapcsolatos alapfeladatok (5. fejezet: 1, 2, 3, 5, 6)
• Cunamis feladatok (6. fejezet: 4, 5)
• Visszaverődéssel kapcsolatos alapfeladatok (kiadott lapon lévő feladatok, plusz 6. fejezet kidolgozott feladata, )

11c Hullámtan Házi és dolgozatra feladatok

Kedves 11c!

Soknak tűnhet, de ha ezeket és a korábban megoldott feladatokat átnézik, akkor nagy gond nem lehet a dolgozatban.

HF (már a dolgozatra készülve): 
feladatgyűjteményből

Alapfeladatok:
9.28, 9.81

Hullámok visszaverődése, törése:
9.33, 9.34, 9.36, 9.83

Hullámok találkozása, elhajlása:9.38 
9.39

Szorgalmiként beadható:
9.82, 9.87

Dolgozatra készülés gyanánt pedig:
Elméleti kérdések (a korábbiak mellé):
1. Hogyan működik az optikai szál?
2. Mit nevezünk interferenciának?
3. Mit nevezünk elhajlásnak? 
4. Hogy működik az aktív zajszűrős fülhallgató?
5. Mit nevezünk konstruktív interferenciának? Mikor jön létre maximális erősítés?
6. Mit nevezünk destruktív interferenciának? Mikor jön létre maximális gyengítés (kioltás)?

És akkor egy kis videóösszefoglaló:
Hullámok találkozása (interferencia):
https://www.youtube.com/watch?v=CRhsPoTOHIU
https://www.youtube.com/watch?v=c5JfH-rCC_A
Hullámok elhajlása (diffrakció):
https://www.youtube.com/watch?v=1bHipDSHVG4

És akkor elhajlás és interferencia együtt, azaz a híres "kétrés kísérlet":

11c Hullámok alapfogalmak

Fogalmas doksihoz KATT IDE!

10c Bolygómozgás

Közös doksi: KATT IDE!

Elméleti kérdések
1) Milyen alapfeltevései voltak a ptolemaioszi világképnek?
2) A ptolemaios-is világkép melyik elemét ki és hogyan bontotta le?
3) Milyen szerepe volt Kopernikusznak a ptolemaioszi világkép lebontásában?
4) Milyen szerepe volt Tycho Brahe-nak a ptolemaioszi világkép lebontásában?
5) Milyen szerepe volt Johannes Kepler-nek a a ptolemaioszi világkép lebontásában?
6) Mondd ki Kepler I. törvényét és értelmezd a benne lévő fogalmakat!
7) Mondd ki Kepler II. törvényét és értelmezd a benne lévő fogalmakat!
8) Mondd ki Kepler III. törvényét és értelmezd a benne lévő fogalmakat!
9) Írd le a Newton-féle gravitációs erőtörvényt! Mit mond ki a törvény szavakban?
10) Mit és hogyan mért meg Henry Cavendish kísérletében?
11) Mit nevezünk mesterséges égitestnek/műholdnak/műbolygónak/csillagközi szondának?
12) Mi a különbség a geoszinkron és geostacionárius műholdak között?
13) Írja le 3 felhasználási területét a műholdaknak!14) Mit nevezünk első/második/harmadik kozmikus sebességnek?
15) Miért nem "zuhan le" a Hold? (Matematikai-fizikai indoklás)


Számítások
- Gravitációs erő számolása
- Kepler-törvénnyel kapcsolatos támítások
- Pályamenti sebesség számítása (égitestek keringése, mint körmozgás)
- Égitestek keringési idejének kiszámítása (ha adott a központi égitest és a keringő égitest tömege, valamint a köztük lévő távolság)
- Geostacionáris pályamagasság kiszámítása (adott a Föld tömege és sugara)

Gyakorlófeladat:
1) A Mars holdja, a Phobos 9,38 10^3 km átlagos távolságra van a Mars tömegközéppontjától, 0,319 nap alatt kerüli meg azt.
a) Milyen távolságra kering a Deimos a Mars körül, ha keringési ideje 1,262 nap?
b) Mekkora gravitációs erő hat a Phobos-ra, és a Deimosra?
c) Mekkora a pályamenti sebessége a Phobos-nak és a Marsnak?
A Mars tömege 0,107-szerese a Föld tömegének.
Phobos és Deimos adatai: http://lmgtfy.com/?q=mass+of+phobos+and+deimos

2) A Mars pályájának sugara 1,524 CSE, míg a Vénuszé 0,723 CSE. Egy csillagászati egységnek nevezik a Nap és a Föld átlagos távolságát, amely 150 millió km.
a) Mekkora a Vénusz Nap körüli keringési ideje, ha a Mars 687 nap alatt kerüli meg a Napot?
b) Melyikre hat nagyobb gravitácós erő a Napból? Mekkorák ezek erők?
c) Mekkora a pályamenti sebessége az egyes bolygóknak?
A Mars tömege 0,107-szerese, a Vénusz tömege 0,815-szerese a Föld tömegének.

3) A francia SPOT műhold pályamagassága 832 km. Mennyi idő alatt kerüli meg a Földet?

4) A Landsat-7 földmegfigyelő műhold 705 km átlagos magasságban kering. Mennyi idő alatt tesz meg egy fordulatot a Föld körül?

5) Mars tömege 6,39*10^23 kg, sugara 3389 km.
a) Mekkora a gravitációs gyorsulás a Mars felszínén?
b) Hányadrésze ez a Földön lévő gravitációs gyorsulásnak?
c) Mekkora erővel kell eldobni egy almát, hogy az egy tökéletesen gömb alakú Marson hátulról fejbetaláljon minket?
d) Milyen magasan kell keringenie egy geostacionárius műholdnak a Mars körül? Egy marsi "nap" 1 nap, 0 óra, 37 perc.

6) A Nemzetköri Űrállomás ún. alacsony Föld körüli pályán, 360 km magasságban kering a Föld felszíne felett a Föld körül. Az űrállomás tömege 400 tonna.
a) Határozzuk meg, hogy mekkora gravitációs erő hat a Föld és az űrállomás között!
b) Mekkora gravitációs gyorsulás hat a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó űrhajósra?

Egyéb:
Cikk a Voyager-2-ről:https://index.hu/techtud/2018/10/09/lassan_a_voyager_2_is_eleri_a_csillagkozi_urt/

Kepler 1:https://www.youtube.com/watch?v=qDHnWptz5Jo
Kepler 2:https://www.youtube.com/watch?v=qd3dIGJqRDU
Kepler 3:https://www.youtube.com/watch?v=KbXVpdlmYZo

Videó naprendszerünk méreteiről:
https://www.youtube.com/watch?v=Kj4524AAZdE
Műhold-térkép:
https://maps.esri.com/rc/sat/index.html
https://maps.esri.com/rc/sat2/index.html