11a beadandók

Kedves 11a! Kitoltam a határidőt egy héttel!

Minden témát maximum 3 ember választhat, kivéve a hangszereset, azt többen is választhatják, de azonos hangszerről maximum 2 ember írhat. Ha már "betelt" valamelyik téma, akkor válasszon másikat.
Határidő: 2020. január 5. január 12. 23:59. - A késve leadott beadandókból minden nap 10%-nyi pont történik levonásra.
A dolgozatokat e-mailben küldjék el.
Ha ezen témáktól különböző témaötlete van, akkor beszéljünk róla.

A témákra ITT lehet feliratkozni.

Témák:

1. A hang márpedig hullám: bizonyítsd be többoldalúan, hogy a hang hullám
2. Milyen hangos a hang?: hangerősségről, decibel-skáláról, annak méréséről (esetleg a hangerő észlelésének frekvenciafüggéséről)
3. A hallás biofizikája: hogyan "működik" a hallás? hogyan észleljük a különböző hangerősségű és frekvenciájú hangokat?
4. Az ultrahang és orvosi felhasználása
5. Infrahang és "megjelenése" a természetben és/vagy az iparban
6. Doppler-effektus és felhasználása
7. A szuperszonikus repülőgépekről, a hangrobbanásról, a Mach-kúpról
8. Egy kiválasztott hangszer akusztikai bemutatása: hangképzése, hangjának jellemző jelalakja, hangszíne...

Formai követelmények:

• Igényesen szerkesztett, tördelt
• Könnyen olvasható betűtípus (pl.: helvetica, times new roman, cambria)
• Ajánlott betűméret és sorköz: 12 pt, másfeles sorköz
• Karakterszám: legalább 4500 karakter (a források nélkül)
• Források feltüntetése: érdemes a munka végén jelölni a pontos forrásokat (könyv esetén: könyvcím, író, kiadó, kiadás éve; internetes forrás esetén a pontos link)

A szempontok előreláthatóan a következők lesznek:

• A kiválasztott témakört megfelelő részletességgel körüljárja (0 - 4 pont)
• A szöveg érthetően (és értően) mutatja be a téma természettudományos (fizikai) vonatkozásait (0 - 4 pont) 
• A szövegben értve és helyesen használja a természettudományos fogalmakat (0 - 4 pont)
• A munka változatos forrásokat tartalmaz, amiket megfelelően jelöl (0 - 2 pont)
• A szöveg érthető, összefüggő, logikus felépítésű (0 - 2 pont)
• Amennyiben szükséges, a beadandó tartalmaz megfelelő képi magyarázatot forrással ellátva (0 - 2 pont)
• Összbenyomás (0 - 4 pont)

A beadandó elégtelen, ha a következők bármelyike teljesül:

• A szöveg egyáltalán nem a megjelölt témával foglalkozik.
• A szövegben nincs, vagy alig van természettudományos tartalom
• A felhasznált források nincsenek megjelölve.
• Ha a beadandó valahonnan egészben tartalmaz hosszabb szövegrészletet.
• Ha a beadandó forrás megjelölése nélkül tartalmaz akár rövidebb szövegrészletet is.
• Ha a beadandó egy az egyben egy forrás (pl: wikipedia cikk) átfogalmazása.

Aki dolgozatot szeretné megírni, annak olyasmi feladatok, mint a kiadott lapon vannak, valamint:

• Longitudinális vagy transzverzális hullám a hang?
• Milyen frekvenciatartományban hall egy átlagos ember?
• Mit nevezünk lebegésnek? Mikor jön létre és mi okozza?
• A hang milyen tulajdonságai határozzák meg a hangérzetet?
• Mit nevezünk hangtani rezonanciának? Írjon rá egy példát!
• Miért tudjuk megkülönböztetni a különböző hangszereken megszólaltatott, azonos magasságú hangot?
• Kísérleti tapasztalatok, vagy a mindennapi életben tapasztalható jelenségek alapján igazolja, hogy a hang is hullám!
• Mikor hallunk egy (vagy több) hangot konszonánsnak, azaz kellemesnek?

10c Elektrosztatika TZ

Elmélet

- elektrosztatikus alapjelenségek

- Coulomb-tv

- elektromos megosztás VS elektromos polarizáció
- az elektromos mező, térerősség
- elektromos térerősség és tulajdonságai
- különböző töltéselrendezések elektrosztatikus tere
- munkavégzés homogén elektrosztatikus térben (elektrosztatikus tér munkája, feszültség, potenciál, potenciális energia)
- vezetők (fémek) elektrosztatikus térben (elektrosztatikus térbe tett fémek töltéselrendezése, elektromos megosztás, árnyékolás, Faraday-kalitka, csúcshatás)
- példa a Faraday-kalitka, csúcshatás felhasználására

Számolási feladatok

- ponttöltés és egyszerű töltéselrendezések tere (térerősség, adott pontba helyezett töltésre ható erő kiszámítása)
- munkavégzés homogén elektrosztatikus térben (elektrosztatikus tér munkája, feszültség, potenciál)
- munkavégzés ponttöltés terében (munka, feszültség, potenciál)

Erre ránézhetnek:
https://www.youtube.com/watch?v=TFlVWf8JX4A
https://www.youtube.com/watch?v=mdulzEfQXDE

7b gyakorlás

Kedves 7b-sek!

Az alábbi kahoot-okkal lehet otthon gyakorolni!

Előző dolgozat A csoport:
https://kahoot.it/challenge/0333971

Előző dolgozat B csoport:
https://kahoot.it/challenge/0205889

További gyakorlásra:
https://kahoot.it/challenge/0925760

Néhány tanács:

• Látom, hogy milyen neveket írnak be a játék során, tehát: óvatosan!
• Figyeljenek a mértékegységekre a feladatokban. Például gyorsulásnál akkor fogják a helyes "m/s2" mértékegységben megkapni a végeredményt, ha a sebesség megváltozását "m/s"-ban adják meg és nem "km/h"-ban.
• Egy óra az 60 perc és nem 100 perc. :) Néhányaknak volt ilyen hibája is.
• Megtett utat három féleképpen tanultunk számolni:


1. s = v*t , HA egyenletes mozgásról van szó, azaz a sebesség állandó
2.  (négyzetes úttörvény), HA egyenletesen gyorsuló mozgásról van szó és a test álló helyzetből indul
3. sebesség-idő görbe alatti területtel, MINDIG működik

(Bocsánat a béna szerkesztésért, ennyit enged a blogger.)

11c Elektrosztatika ismétlés

Készítsék maguk elé a tavalyi füzetüket, esetleg Mr. Google-t és játszanak egy kicsit:

https://kahoot.it/challenge/0313009

AZ ÚJ LINK:
https://kahoot.it/challenge/0156168

Ez csütörtökön reggel 8-kor zár le.

Kérem saját névvel játszanak!

11a Hullámtan Dolgozat

Ebből most főleg elmélet és jelenségmagyarázatok lesznek, de abból jó sok.

Google dokumentumhoz kattints ide!

Elmélet

• Mit nevezünk longitudinális és transzverzális hullámnak? (rajzzal, benne a fogalmak elnevezése)
• Rajzolj le egy transzverzális hullámot! Nevezd meg és rajzold be a hullámok legfontosabb jellemzőit! (pl.: hullámhossz, periódusidő, hullámhegy, hullámvölgy, terjedési sebesség...)
• Mit nevezünk a hullám fázis/vagy terjedési sebességnek?
• Hogyan tudjuk kiszámolni a hullám terjedési sebességét?
• Mit nevezünk hullámfrontnak?
• Mit nevezünk körhullámnak/egyeneshullámnak/gömbhullámnak/síkhullámnak? (példával)
• Hogyan tudjuk csoportosítani a hullámokat a terjedő zavar típusa szerint? (legalább 3 példa)
• Hogyan tudjuk csoportosítani a hullámokat a terjedés dimenziója szerint? (példák is)
• Két közeg közül melyiket nevezzük hullámtanilag sűrűbb közegnek?
• Mit tudunk a beesési és visszaverődési szög kapcsolatáról?
• Mit tudunk a beesési és törési szög kapcsolatáról?
• Rajzold le egy hullámtörést nem merőleges beesés esetén és írd be a tanult fogalmakat!
• Mit nevezünk teljes visszaverődésnek? Mik a feltételei?
• Hogyan verődik vissza gumiszálon indított lökéshullám hullámtanilag sűrűbb közegből avagy rögzített (fix) végről? (rajz)    
• Hogyan verődik vissza gumiszálon indított lökéshullám hullámtanilag ritkább közegből avagy szabad végről? (rajz)
• Írja fel a Snellius-Descartes-féle törési törvényt! Adja meg a törvényben szereplő mennyiségek elnevezését is!
• Hogyan jön létre a cunami?
• Magyarázza meg a Snellius-Descartes-féle törési törvényt!
• Merre törik a hullámsugár ritkább közegből sűrűbb közegbe érkezve?
• Merre törik a hullámsugár sűrűbb közegből ritkább közegbe érkezve?
• Milyen négy, hullámokra jellemző tulajdonságoz azonosítottunk?
• Hogyan működik az optikai szál?
• Mit nevezünk interferenciának? (konstruktív/destruktív)
• Mit nevezünk elhajlásnak? Mikor jön létre?
• Egy gumiszálon egymással szemben azonos fázisú lökéshullám halad. Mit történik? (rajzzal)
• Egy gumiszálon egymással szemben ellentétes fázisú lökéshullám halad. Mit történik? (rajzzal)
• Hogy működik az aktív zajszűrős fülhallgató?

Számolás

• Hullámokkal kapcsolatos alapfeladatok (5. fejezet: 1, 2, 3, 5, 6)
• Cunamis feladatok (6. fejezet: 4, 5)
• Visszaverődéssel kapcsolatos alapfeladatok (kiadott lapon lévő feladatok, plusz 6. fejezet kidolgozott feladata, )

11c Hullámtan Házi és dolgozatra feladatok

Kedves 11c!

Soknak tűnhet, de ha ezeket és a korábban megoldott feladatokat átnézik, akkor nagy gond nem lehet a dolgozatban.

HF (már a dolgozatra készülve): 
feladatgyűjteményből

Alapfeladatok:
9.28, 9.81

Hullámok visszaverődése, törése:
9.33, 9.34, 9.36, 9.83

Hullámok találkozása, elhajlása:9.38 
9.39

Szorgalmiként beadható:
9.82, 9.87

Dolgozatra készülés gyanánt pedig:
Elméleti kérdések (a korábbiak mellé):
1. Hogyan működik az optikai szál?
2. Mit nevezünk interferenciának?
3. Mit nevezünk elhajlásnak? 
4. Hogy működik az aktív zajszűrős fülhallgató?
5. Mit nevezünk konstruktív interferenciának? Mikor jön létre maximális erősítés?
6. Mit nevezünk destruktív interferenciának? Mikor jön létre maximális gyengítés (kioltás)?

És akkor egy kis videóösszefoglaló:
Hullámok találkozása (interferencia):
https://www.youtube.com/watch?v=CRhsPoTOHIU
https://www.youtube.com/watch?v=c5JfH-rCC_A
Hullámok elhajlása (diffrakció):
https://www.youtube.com/watch?v=1bHipDSHVG4

És akkor elhajlás és interferencia együtt, azaz a híres "kétrés kísérlet":

11c Hullámok alapfogalmak

Fogalmas doksihoz KATT IDE!

10c Bolygómozgás

Közös doksi: KATT IDE!

Elméleti kérdések
1) Milyen alapfeltevései voltak a ptolemaioszi világképnek?
2) A ptolemaios-is világkép melyik elemét ki és hogyan bontotta le?
3) Milyen szerepe volt Kopernikusznak a ptolemaioszi világkép lebontásában?
4) Milyen szerepe volt Tycho Brahe-nak a ptolemaioszi világkép lebontásában?
5) Milyen szerepe volt Johannes Kepler-nek a a ptolemaioszi világkép lebontásában?
6) Mondd ki Kepler I. törvényét és értelmezd a benne lévő fogalmakat!
7) Mondd ki Kepler II. törvényét és értelmezd a benne lévő fogalmakat!
8) Mondd ki Kepler III. törvényét és értelmezd a benne lévő fogalmakat!
9) Írd le a Newton-féle gravitációs erőtörvényt! Mit mond ki a törvény szavakban?
10) Mit és hogyan mért meg Henry Cavendish kísérletében?
11) Mit nevezünk mesterséges égitestnek/műholdnak/műbolygónak/csillagközi szondának?
12) Mi a különbség a geoszinkron és geostacionárius műholdak között?
13) Írja le 3 felhasználási területét a műholdaknak!14) Mit nevezünk első/második/harmadik kozmikus sebességnek?
15) Miért nem "zuhan le" a Hold? (Matematikai-fizikai indoklás)


Számítások
- Gravitációs erő számolása
- Kepler-törvénnyel kapcsolatos támítások
- Pályamenti sebesség számítása (égitestek keringése, mint körmozgás)
- Égitestek keringési idejének kiszámítása (ha adott a központi égitest és a keringő égitest tömege, valamint a köztük lévő távolság)
- Geostacionáris pályamagasság kiszámítása (adott a Föld tömege és sugara)

Gyakorlófeladat:
1) A Mars holdja, a Phobos 9,38 10^3 km átlagos távolságra van a Mars tömegközéppontjától, 0,319 nap alatt kerüli meg azt.
a) Milyen távolságra kering a Deimos a Mars körül, ha keringési ideje 1,262 nap?
b) Mekkora gravitációs erő hat a Phobos-ra, és a Deimosra?
c) Mekkora a pályamenti sebessége a Phobos-nak és a Marsnak?
A Mars tömege 0,107-szerese a Föld tömegének.
Phobos és Deimos adatai: http://lmgtfy.com/?q=mass+of+phobos+and+deimos

2) A Mars pályájának sugara 1,524 CSE, míg a Vénuszé 0,723 CSE. Egy csillagászati egységnek nevezik a Nap és a Föld átlagos távolságát, amely 150 millió km.
a) Mekkora a Vénusz Nap körüli keringési ideje, ha a Mars 687 nap alatt kerüli meg a Napot?
b) Melyikre hat nagyobb gravitácós erő a Napból? Mekkorák ezek erők?
c) Mekkora a pályamenti sebessége az egyes bolygóknak?
A Mars tömege 0,107-szerese, a Vénusz tömege 0,815-szerese a Föld tömegének.

3) A francia SPOT műhold pályamagassága 832 km. Mennyi idő alatt kerüli meg a Földet?

4) A Landsat-7 földmegfigyelő műhold 705 km átlagos magasságban kering. Mennyi idő alatt tesz meg egy fordulatot a Föld körül?

5) Mars tömege 6,39*10^23 kg, sugara 3389 km.
a) Mekkora a gravitációs gyorsulás a Mars felszínén?
b) Hányadrésze ez a Földön lévő gravitációs gyorsulásnak?
c) Mekkora erővel kell eldobni egy almát, hogy az egy tökéletesen gömb alakú Marson hátulról fejbetaláljon minket?
d) Milyen magasan kell keringenie egy geostacionárius műholdnak a Mars körül? Egy marsi "nap" 1 nap, 0 óra, 37 perc.

6) A Nemzetköri Űrállomás ún. alacsony Föld körüli pályán, 360 km magasságban kering a Föld felszíne felett a Föld körül. Az űrállomás tömege 400 tonna.
a) Határozzuk meg, hogy mekkora gravitációs erő hat a Föld és az űrállomás között!
b) Mekkora gravitációs gyorsulás hat a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó űrhajósra?

Egyéb:
Cikk a Voyager-2-ről:https://index.hu/techtud/2018/10/09/lassan_a_voyager_2_is_eleri_a_csillagkozi_urt/

Kepler 1:https://www.youtube.com/watch?v=qDHnWptz5Jo
Kepler 2:https://www.youtube.com/watch?v=qd3dIGJqRDU
Kepler 3:https://www.youtube.com/watch?v=KbXVpdlmYZo

Videó naprendszerünk méreteiről:
https://www.youtube.com/watch?v=Kj4524AAZdE
Műhold-térkép:
https://maps.esri.com/rc/sat/index.html
https://maps.esri.com/rc/sat2/index.html

11a Harmonikus rezgőmozgás

Elmélet

• Periodikus mozgások alapfogalmai (frekvencia, periódusidő/rezgésidő/lengésidő, kitérés, amplitúdó, körfrekvencia )
• Harmonikus erő
• Körmozgás és harmonikus rezgőmozgás kapcsolata (referenciakörmozgás, fázis, fázisszög)
• Harmonikus rezgőmozgás függvényei (kitérés-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő)
• Kitérés, sebesség, gyorsulás maximuma (amplitúdó, sebességamplitúdó, gyorsulásamplitúdó)
• Harmonikus rezgőmozgás rezgésideje
• Fonálinga lengésideje, mikor pontos ez a közelítés?
• Rezgés energiája (milyen energiából tevődik össze a rezgő rendszer energiája)
• Rezgési energia frekvencia és amplitúdófüggése
• Szabad rezgések, sajtfrekvencia fogalma
• Csillapított rezgések, ennek sematikus grafikonja
• Kényszerrezgések, rezonanciagörbe (sematikus grafikonja), rezonancia, rezonanciakatasztrófa

Számítási feladatok

A megoldott tankönyvi feladatok mellé írtam pár példát a feladatgyűjteményből.

• Periodikus mozgások alapfogalmainak számítása (pl.: TK: 1. fejezet: 3, 4, 5, 6, FGY: 9.3)
• Harmonikus rezgőmozgás függvényeinek lerajzolása, grafikonokról értékek leolvasása, amplitúdó, sebességamplitúdó, gyorsulásamplitúdó számítása (pl.: 9.8, 9.9, 9.11)
• Harmonikus rezgőmozgás rezgésidejének számítása (pl: 9.15, 9.16, 9.17)
• Fonálinga lengésidejének számítása (pl: 9.19, 9.20)
• Rezgési energia és ezzel kapcsolatos feladatok (pl: TK 4. fejezet: 2, 3)

Videók
Egy videó, hátha segít: https://www.youtube.com/watch?v=jxstE6A_CYQ
Tacoma híd összeomlása: https://www.youtube.com/watch?v=XggxeuFDaDU
"Részletes" magyarázat a híd összeomlására és egyéb építészetben felmerülő rezonanciajelenségre: https://www.youtube.com/watch?v=mXTSnZgrfxM&t=320s

10c Folyadékok és gázok fizikája

Elmélet:

• Nyomás
• Folyadékok és gázok tulajdonságai
• Folyadékok és gázok egyszerű részecskemodelljének tulajdonságai
• Pascal-törvénye és alkalmazásai (hidraulikus gépek)
• Akhimédész törvénye (felhajtóerő), oka és felhasználása
• Légnyomás, Torricelli-kísérlet és jelentősége
• Molekuláris erők (adhéziós és kohéziós erők)
• Kapilláris jelenségek, nedvesítő és nem nedvesítő folyadékok tulajdonságai
• Lótusz-effektus, magyarázata és alkalmazási lehetősége
• Felületi feszültség
• Folytonossági (kontinuitási) egyenlet
• Torlónyomás fogalma
• Bernoulli-törvénye és egyenlete
• Bernoulli-tv-el magyarázható jelenségek és alkalmazásai (repülőgépek szárnyprofilja, aerodinamikai felhajtóerő, versenyautók tapadása, leveleket felfújja a szél, cserepeket meg le…)

Számítási feladatok:

• Egyszerű nyomásos, hidrosztatikai nyomásos és sűrűséges feladatok (pl.: kiadott lapon lévő feladatok)
• U alakú csöves feladatok (pl: FGY: 4.23, 4.24)
• Felhajtóerős feladatok (pl: lapon kiadott feladatok, vagy FGY: 4.6, 4.7)
• Sűrűségmérés Arkhimédész-törvényével (pl.: 36. fejezet 7-es feladat, FGY: 4.26)
• Felületi feszültséges feladat (pl.: 37. fejezet 3, 6 feladatok)
• Bernoulli-törvény és kontinuitási egyenlet (pl.: 38. fejezet 3, 4, 5 feladatok)

11c - Rezgések

Elmélet

• Periodikus mozgások alapfogalmai (frekvencia, periódusidő/rezgésidő/lengésidő, kitérés, amplitúdó, körfrekvencia )
• Harmonikus erő
• Körmozgás és harmonikus rezgőmozgás kapcsolata (referenciakörmozgás, fázis, fázisszög)
• Harmonikus rezgőmozgás függvényei (kitérés-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő)
• Kitérés, sebesség, gyorsulás maximuma (amplitúdó, sebességamplitúdó, gyorsulásamplitúdó)
• Harmonikus rezgőmozgás rezgésideje
• Fonálinga lengésideje, mikor pontos ez a közelítés?
• Rezgés energiája (milyen energiából tevődik össze a rezgő rendszer energiája)
• Rezgési energia frekvencia és amplitúdófüggése
• Szabad rezgések, sajtfrekvencia fogalma
• Csillapított rezgések, ennek sematikus grafikonja
• Kényszerrezgések, rezonanciagörbe (sematikus grafikonja), rezonancia, rezonanciakatasztrófa

Számítási feladatok

A megoldott tankönyvi feladatok mellé írtam pár példát a feladatgyűjteményből.

• Periodikus mozgások alapfogalmainak számítása (pl.: 9.1, 9.3)
• Harmonikus rezgőmozgás függvényeinek lerajzolása, grafikonokról értékek leolvasása, amplitúdó, sebességamplitúdó, gyorsulásamplitúdó számítása (pl.: 9.7, 9.8, 9.9, 9.11)
• Harmonikus rezgőmozgás rezgésidejének számítása (pl: 9.15, 9.16, 9.17)
• Harmonikus rezgőmozgás dinamikája (pl: 9.56)
• Fonálinga lengésidejének számítása (pl: 9.19, 9.20)
• Rezgési energia és ezzel kapcsolatos feladatok (pl: 9.21, 9.23, 9.24, 9.25)

Szorgalmi feladatok
2 feladat helyes megoldása: 1 plusz
4 feladat helyes megoldása: 2 plusz
6 feladat helyes megoldása 3 plusz

• Szokásos részletes mindmap a témakör fogalmairól
• Az úttest 20 m-es betonlapokból van összerakva, melyek között egy pici hézag van. A visszapillantó tükörre akasztott rugós játékban a rugó rugóállandója 20 N/m, a figura tömege 0,155 kg. Az autó mekkora sebessége esetén kezd a játék intenzív rezgésbe?
• 9.52
• 9.53
• 9.59
• 9.61
• 9.65
• 9.120

Videók
Egy videó, hátha segít: https://www.youtube.com/watch?v=jxstE6A_CYQ
Tacoma híd összeomlása: https://www.youtube.com/watch?v=XggxeuFDaDU
"Részletes" magyarázat a híd összeomlására és egyéb építészetben felmerülő rezonanciajelenségre: https://www.youtube.com/watch?v=mXTSnZgrfxM&t=320s

10c - Termodinamika Röpi II.

Elmélet:

• Speciális állapotváltozások energetikai értelmezése (izobár, izochor, izoterm, adiabatikus) 
• Termodinamika I. főtétele (hő, munka, mint rendezetlen és rendezett hőközlés)
• Termodinamika II. főtétele
• reverzibilis, irreverzibilis folyamatok közti különbség megértése, példák
• legalább az egyik megfogalmazásban kimondani, többit érteni/felismerni
• Termodinamika III. főtétele
• Hőerőgép és hűtőgép közti különbség, hatásfok, jósági tényező, ezek számítása példák rájuk
• Carnot-féle körfolyamat és jelentősége, ezzel működtetett hőerőgép hatásfoka
• Dízel és négyütemű benzinmotor (4 ütem, működés, különbség, hatásfok)
• Körfolyamatok és termodinamikai hatásfokuk
• Halmazállapotváltozások energetikai vizsgálata (fajhő, olvasdáshő, forráshő…)
• Halmazállapotváltozások részecske szintű értelmezése (olvadás, fagyás, forrás, párolgás, lecsapódás…)
• Túlhűtés értelmezése
• Párolgás energetikai jellemzése
• Olvadáspont nyomásfüggése

Számítás:

• körfolyamatok
• hőerőgépek, hűtőgépek hatásfoka/jósági tényezője és elérhető maximális hatásfoka/jósági tényezője
• halmazállapotváltozások energetikai vizsgálata (olvadás, forrás, melegítés, hűtés…)

10a - Termodinamika TZ

Elmélet:

• Kinetikus gázelmélet alapjai
• Brown mozgás
• Kinetikus gázelmélet (golyómodell) gázrészecskének tulajdonságai
• Ideális gáz nyomásának értelmezése 
• Ideális gáz hőmérsékletének értelmezése
• Szabadsági fok (egyatomos, kétatomos, többatomos gázok esetében)
• Gáz belső energiája
• Termodinamika I. főtétele (hő, munka, mint rendezetlen és rendezett hőközlés)
• Termodinamika II. főtétele
• reverzibilis, irreverzibilis folyamatok közti különbség megértése, példák
• legalább az egyik megfogalmazásban kimondani, többit érteni/felismerni
• Termodinamika III. főtétele
• Adiabatikus állapotváltozás (mi az, példa rá)
• Hőerőgép és hűtőgép közti különbség, hatásfok, jósági tényező, példák rájuk
• Dízel és négyütemű benzinmotor (4 ütem, működés, különbség, hatásfok)

Számítási feladat:

• Gázmolekulák sebességének becslése (pl.: 172/1 kidolgozott, 173/4)
• Gáz belső energiájának meghatározása (pl.: 178/1 kidolgozott, 180/2,3,4)
• Termodinamikai folyamatok energetikai vizsgálata
• Izochor áv. (pl.: 180/6,9)
• Izobár áv. (pl.: 178/kidolgozott, 180/5,7)
• Izoterm áv. (pl.: 188/5)
• Adiabatikus áv. (pl.: 187/2)
• + grafikonokat tudni felismerni, rajzolni

9c Energia, Munka TZ

9c - Dinamika TZ

Lényegében a 28-32. lecke anyaga

Elmélet:

• Munka meghatározása
• definíció
• mikor nulla, mikor pozitív, mikor negatív a munkavégzés
• Munka meghatározása a görbe alatti terület segítségével
• Munkatétel kimondása és értelmezése
• Energiafajták
• Konzervatív erők (definíció, példák)
• Mechanikai energiamegmaradás törvénye
• Teljesítmény, hatásfok meghatározása

Feladatok:

• munkavégzés alapfeladatok (kiadott kis lap segítség lehet)
• grafikus feladatok (erő-elmozdulás függvény görbe alatti terület megadja a munka mérőszámát)
• különféle erők munkavégzéseivel kapcsolatos feladatok
• nehézségi erő munkája
• súrlódási erő munkája
• tartóerő (kényszererők) munkája
• rugóerő munkája
• gyorsítási munka (azaz az eredő erő munkája)
• munkatétellel megoldható feladatok
• energiafajták és ezek egymásba alakulásával kapcsolatos feladatok (mech. energiamegmaradás törvénye)
• mozgási/kinetikus energia
• rugalmas energia
• helyzeti energia
• teljesítmény, hatásfok alapfeladat
• Ez a feladat másik autótípussal egy az egyben benne lesz a dolgozatban: KATT IDE! 

Feladatokat lehet gyakorolni a kiadott lapról, tankönyvből, vagy a feladatgyűjtemény 3. fejezetéből (innen a merev testek forgási energiája és az ütközések nyilván nem kell).

Szorgalmi feladat:

1) Számítási feladatok: FGY: 3.20, 3.24, 3.30, 3.32, 3.35, 3.68, 3.69, 3.72, 3.78, 3.79, 3.80, (3.130), (3.131)

2) Gondolattérkép készítése a témakör fogalmaiból

3) Esszé-típusú feladatok közül az egyik: 3.128, 3.129

4) Mérés:  Mérd meg egy befőttesgumi rugóállandóját. Célszerű a rugót felakasztani valahova és különféle ismert súlyú testeket akasztani rá (például nejlonzacsóba konyhamérleggel kimért tömegű cukor/só). A különféle súlyokkal terhelt befőttesgumihoz célszerű feljegyezni a megnyúlásokat és ezek alapján megbecsülni (akár grafikon segítségével) a rugóállandót. A mérésről részletes jegyzőkönyvet kellene készíteni.

5) Írj legalább 12 soros verset, melyben elmagyarázod a tanult fogalmak egyikét (vagy akár többet is). (Munka, munka fajtái, energia, energiafajták, teljesítmény, hatásfok...).

Hőtan 10a

10a: (TK: 17-23. lecke)
- hőmérsékleti skálák (Celsius, Kelvin skálák bevezetése, fogalma, mérése)
- Celsius skála definiálása (nullpont, egység, 100 fok, hogyan lehet vele mérni...)
- szilárd testek hőtágulása (lináris, felületi, térfogati hőtágulás), bimetall, felhasználására példák
- folyadékok hőtágulása, víz különleges hőtágulása
- gázok állapothatározói, extenzív, intenzív mennyiségek
- gázok speciális állapotváltozásai (izoterm, izobár, izochor), Boyle-Mariotte, Gay-Lussac I., II. tv-ek
- állapotváltozások ábrázolása p-V, V-T, p-T grafikonon, izoterma fogalma
- ideális gáz fogalma
- egyesített gáztörvény, ideális gáz állapotegyenlete, univerzális gázállandó

FGY: 5. fejezet végén lévő teszteket is lehet nézegetni

Feladatok:
- szilárd testek hőtágulásai pl.: TK: 139/1-9., FGY: 5.82,
- folyadékok hőtágulása: pl.:  Kidolgozott 143/3, TK: 144/6,8, , FGY: 5.78, 5.79
- gázok izoterm, izobár és izochor állapotváltozásai pl.: TK: megfelelő fejezetek nem sárga feladatai, FGY: 5.84, 5.86, 5.87, 5.89
- gázok általános állapotváltozása (egyesített gáztörvény, állapotegyenlet) pl.: TK: 23. lecke kidolgozott feladatok, TK: 164/1-9.


Egyéb:
- FGY: 5. fejezet feladatait is lehet gyakorolni

Hőtan 10c

10c: (TK: 17-23. lecke)
- hőmérsékleti skálák (Celsius, Kelvin skálák bevezetése, fogalma, mérése)
- szilárd testek hőtágulása (lináris, felületi, térfogati hőtágulás), felhasználására példák
- folyadékok hőtágulása, víz különleges hőtágulása
- gázok állapotjelzői, extenzív, intenzív mennyiségek
- gázok speciális állapotváltozásai (izoterm, izobár, izochor), Boyle-Mariotte, Gay-Lussac I., II. tv-ek
- mérési kísérletek, hogyan tudjuk az egyes állapotváltozásokat létrehozni?
- állapotváltozások ábrázolása p-V, V-T, p-T grafikonon, izoterma fogalma
- ideális gáz fogalma
- egyesített gáztörvény, ideális gáz állapotegyenlet, univerzális gázállandó

FGY: 5. fejezet végén lévő teszteket is lehet nézegetni

Feladatok:
- szilárd testek hőtágulásai
- folyadékok hőtágulása
- gázok izoterm, izobár és izochor állapotváltozásai
- gázok általános állapotváltozása (egyesített gáztörvény, állapotegyenlet)

- minden lecke végén lévő feladat, kivéve: 138/3 (kidolgozott) és 140/11
- FGY: 5. fejezet feladatait is lehet gyakorolni

Mágnesség alapjai

10a
Elmélet:
- mágneses alapfogalmak, alapjelenségek (pólus, vonzás, taszítás...)
- különbség-hasonlóság az elektromos és a mágneses tér között
- mágneses mező jellemzése indukcióvonalakkal, indukcióvonalak tulajdonságai
- különféle mágneses elrendezések vonalrendszerei
- permanens (állandó) mágnesek tulajdonságai, mágneses megosztás, tartós felmágneseződés, Curie-hőmérséklet, mindezek egyszerű anyagszerkezeti magyarázata (kis mágnesekkel)
- H. C. Oersted kísérlete, elektromágnesek, mágneses indukció (B)
- különféle mágneses elrendezések mágneses terei (hosszú, egyenes vezető tere, köráram tere, egyenes tekercs tere, körtekercs tere)
- erőhatások mágneses térben: Lorentz erő (erő egyenes vezetőre: F=IBl, erő szabadon mozgó töltésre: F=QvB), jobbkézszabály
- mágneses tér forgató hatása (körvezetőre: M=BNIA)
- vasmagos tekercs, relatív permeabilitás
- elektromágnesek alkalmazása (előnyei a természetes mágnesekkel szemben)
- elektromágneses eszközök megértése: elektromágneses emelő, elektromos csengő, automata biztosíték, fülhallható-mikrofon, elektromotor, távíró) - egy kiválasztott eszközt fejből tudni lerajzolni, elmagyarázni, többit ábra alapján tudni megérteni és kérdésekre válaszolni
- Lorentz-erő alkalmazásai: tömegspektroszkóp, CRT-katódsugárcsöves tv

Számításos feladatok:
- órán megoldott/feladott tankönyvi feladatok
- gyakorlásnak: FGY: 10.1-10.5, 10.9-10.19, 10.20-10.27, 10.76, de lehet nézni a további gyakorló feladatok közül is és tesztes feladatokat is

10c
Elmélet:
- mágneses alapfogalmak, alapjelenségek (pólus, vonzás, taszítás...)
- különbség-hasonlóság az elektromos és a mágneses tér között
- mágneses mező jellemzése indukcióvonalakkal, indukcióvonalak tulajdonságai
- különféle mágneses elrendezések vonalrendszerei
- permanens (állandó) mágnesek tulajdonságai, mágneses megosztás, tartós felmágneseződés, Curie-hőmérséklet, mindezek egyszerű anyagszerkezeti magyarázata (kis mágnesekkel)
- H. C. Oersted kísérlete, elektromágnesek, mágneses indukció (B)
- különféle mágneses elrendezések mágneses terei (hosszú, egyenes vezető tere, köráram tere, egyenes tekercs tere, körtekercs tere)
- erőhatások mágneses térben: Lorentz erő (erő egyenes vezetőre: F=IBl, erő szabadon mozgó töltésre: F=QvB), jobbkézszabály, párhuzamos vezetők között fellépő erő (pl.: 10.28)
- mágneses tér forgató hatása (körvezetőre: M=BNIA)
- vasmagos tekercs, relatív permeabilitás
- elektromágnesek alkalmazása (előnyei a természetes mágnesekkel szemben)
- elektromágneses eszközök megértése: elektromágneses emelő, elektromos csengő, automata biztosíték, fülhallható-mikrofon, lágyvasas ampermérő, elektromotor, távíró) - egy kiválasztott eszközt fejből tudni lerajzolni, elmagyarázni, többit ábra alapján tudni megérteni és kérdésekre válaszolni
- Lorentz-erő alkalmazásai: tömegspektroszkóp, CRT-katódsugárcsöves tv, ciklotron, fúziós erőmű

Számításos feladatok:
- órán megoldott/feladott tankönyvi feladatok
- gyakorlásnak: 10.1-10.8, 10.9-10.19, 10.20-10.28, 10.65, 10.67, 10.76, de lehet nézni a további gyakorló feladatok közül is és tesztes feladatokat is

9c Dinamika TZ

Mik lehetnek a dinamika TZ-ben?

Newton törvények (NI, NII, NIII, szuperpozíció törvénye):
- törvények pontos kimondása
- példák, jelenségek magyarázata, törvények felismerése jelenségekben
- erő és tömeg fogalma, erő támadáspontja, hatásvonala
- számolási alapfeladatok Newton törvényekkel, a dinamika alapegyenletével

Lendületmegmaradás:
- lendület fogalma
- lendületmegmaradás törvénye
- hétköznapi példák, jelenségmagyarázatok
- ütközések, számolási feladatok

Erőtörvények (mitől függnek, mitől nem...)
- nehézségi erő, súly, tartóerő (mi mire hat, nagyságuk, különbségek...)
- rugóerő
- súrlódási erő: tapadási és súrlódási erő fogalma, jelenségek, példák

Szabaderők, kényszererők
- lejtős feladatok (csak 30, 45 fokos lejtőre), lejtőn súrlódásos feladatok
- pl.: tankönyvi feladatok + FGY:

Megjegyzések
- számolási feladatok közül várható: newton-tv-es alapfeladat, lendületmegmaradás, valamilyen erőtörvényes feladat ("liftes", rugóerős, súrlódásos, lejtős feladat)
- a számolásos feladatok mellett várhatók elméleti kérdések is
- számolási feladatokhoz elsősorban lehet gyakorolni a tankönyvi feladatokat, a kiadott lapok feladatait, további gyakorláshoz ajánlom a feladatgyűjteményben 2.1-2.66-ig lévő példákat
- mindeképpen figyeljenek oda az erők felrajzolásánál a támadáspontokra, hatásvonalakra, erők irányaira
- az eredő erő nem külön erőfajta, hanem a testre ható összes erő (vektori) összege
- ajánlom figyelmükbe a 2.264-től kezdődő tesztkérdéseket is a gyakorláshoz

Szorgalmi feladatként:
- mindmap (gondolattérkép) a tanult fizikai fogalmakról
- mérési feladat: kimérni és jegyzőkönyvet készíteni egy otthon talált rugú (pl.: toll rugója) rugóállandójáról

Jó készülést!